SZIKLAFORRÁS 2001. MÁRCIUS

1925. február 21-én, hamvazószerdán 20 kosár "ragyogót" Mezőkövesd főterén máglyára rakva égettek el. Rövid hír a korabeli lapokból. Vajon mi áll az események mögött? Dala József / 1901-1985 / festőművész, tanár, a Matyó Múzeum megalapítója írása alapján ennek néztünk utána.

LABODA KÁLMÁN:

Valamikor
- nagyon régen -
egy gyümölcseitől roskadozó
meggyfát
akartál ajándékozni nekem.

Én,
- nem túl hosszú
habozás után -
így szóltam:
nem kérem!

Most
egy nagyon hosszú
havas téli úton botorkálva
meggyszemeidet keresgélem.

Erről szól nagyböjt. Erről szól az élet. Mennyi felkínált lehetőség, mennyi isteni kegyelem, mennyi elszalasztott megújulás. A Teremtés könyvének Istene azért alkotja meg az embert, hogy élete legyen e Földön. Az ember azonban már akkor is a halált választja társul. A felkínált, értékes meggyfa helyett a "halál fáját" kereste az emberiség első csoportja.

A mi századunkban sincs másként. Az élet nekünk adható fákat kínál, mi pedig megelégszünk korhadt, értéktelen, bűntől roskadó ágakkal. A bűnnek új dimenziói jelennek meg, vagy élednek újjá. Védtelen, kiszolgáltatott emberek élete megy tönkre a gátlástalan kapitalizmus fertőjében. A terjeszkedő korrupció mindent elborító bozótja tovább növeli a fájdalmat. A közbiztonság nem éppen rózsás helyzete jelzi az értékválságba jutott, meggyfát elfogadni nem akaró embereket. Jézus azon a nagypénteken valódi fán meghalva mindenki nevében megmutatta, milyennek is teremtette az Isten az embert: önfeláldozónak, szeretetet adni akarónak, a bűnt visszautasítónak. Ám a megváltás óta is csak növekszik a bűn. Még mindig nem tanultunk eleget a múltból, még nem volt elég a visszautasítás keserű csalódásából. Nagyböjtben az Atya újra felkínálja nekünk a bűnbánat édes meggyfáját a Fiú által a Lélek erejében. Lesz e bátorságunk elfogadni?!

RAGYOGÓÉGETÉS

75 ÉVE TÖRTÉNT

1925. február 21-én, hamvazószerdán 20 kosár "ragyogót" Mezőkövesd főterén máglyára rakva égettek el. Rövid hír a korabeli lapokból. Vajon mi áll az események mögött? Dala József / 1901-1985 / festőművész, tanár, a Matyó Múzeum megalapítója írása alapján ennek néztünk utána. Az 1910-20-as években a matyó viselet szinte minden egyes darabján megjelentek a Csehországból hozott drága arany- és ezüstszínű paszomántok, csillogó-villogó rezek és flitterek. Az új díszek hatására a kézihímzés csaknem teljesen kiszorult a matyó viseletből.

Az ismert "had korogjon, csak ragyogjon" mondás ebből az időből származik. Egy korabeli vers hű tükröt mutat az akkori állapotokról: "Ragyogok mindenkor, Koplalok früstükkor, Ebédkor nem eszek, Vacsorára lefekszek." Jámbor László jezsuita rendfőnök, Erdőssy Gyula, Mahunka imre káplánok és Bayer Róbert a gimnázium igazgatója harcoltak leginkább a nyomort hozó divat ellen. A templomajtóból kergették vissza a túlságosan ragyogós öltözetűeket, de ez sem használt, mert akinek hiányzott a ruhájáról a dísz, azt koldusnak tekintette a helyi lakosság. Szinte hihetetlen hogy a mai árakon számítva közel egymillió forintot költöttek egy menyecske ruháinak díszítésére. Nem csoda tehát, hogy a község elöljárói támogatták az egyházközségi szándékot, s megtiltották nyomorba taszító viseletet.

Az 1925. év hamvazószerdáján megtörtént a ragyogóégetés. Gyászruhában, szomorúan vitték a drága holmikat a Főtérre, s könnyes szemekkel vettek búcsút a "csillogó reménységtől." Bár országszerte tiltakozást váltott ki a tett, mégis hasznos volt a Mezőkövesdiek számára. Véget vetett a pazarló, "kivagyi" öltözködésnek, s újraéledhetett a színes matyó hímzés.
Papp Péter

ASSISI SZENT FERENC avagy "Isten ajándékának" a története

1182-ben született az a Ferenc, akiről most következő cikkünk szól. Tudjuk, hogy Mezőkövesden is létezik a ferences harmadrend, akik Szt. Ferenc példáját állítják maguk elé. De vajon ismerjük-e Őt? Gazdag ifjúként született, posztókereskedő apa és francia anya gyermekeként. Életének első szakaszában még a szórakozás, a gazdagság állt előtérben, de aztán később ez az életmód már nem nyújtott semmit számára.

Tizennégy évesen felveszik a kereskedőcéhbe, húsz évesen már harcol Perugia ellen. Börtönbe kerül, majd apja segítségével kiszabadul. Néhány év múlva jelentkezik Walter seregébe, és útnak indul. Útközben Spaletóban szállnak meg, ahol bensőjében az Úr szól hozzá: "Miért akarsz szolgálni a szolgának és nem az Úrnak"? Ekkor változik meg élete, és keresi az igaz utat az Úr felé. Lelki vívódások közepette, egy leprásnak adott alamizsna és csók után édes öröm töltötte el lelkét. Megváltozott. Apjától, otthonától való elszakadás után társakat gyűjt maga köré, majd a pápához mennek, ismerje el közösségük munkáját. 1223 karácsonyán remeteségbe vonul, imával és áldozattal akar készülni rendje vezetésére. Csodaszép napokat tölt együtt barátaival. Nagyböjtben azért imádkozik, hogy Krisztus sebeit magán érezze.

A kitartó imádság meghozza eredményét: lelkében érzi Krisztus szenvedését, az öt szent sebet, az átszúrt oldal fájdalmát. Utolsó évei testi-lelki szenvedések sorozata. Sok-sok betegsége, szenvedései odavezetnek, hogy 1226. október 3-án a Naphimnusz eléneklése közben hal meg. Hogy miért írjuk éppen e számunkba Szent Ferenc életét, arra a választ a nagyböjti gondolatok adják: meg kell térni, meg kell újulni - Krisztusban. Ferenc élete erre ad példát. Követői nemcsak a férfi szerzetesek, nemcsak a női ág, a Klarisszák tagjai, hanem az eredetileg bűnbánok rendje nevet viselő "harmadrendiek" is, akik közt sok-sok mezőkövesdi is tevékenykedik. De az ő "követői" azok is, akik a mai bűntengerben nem hozzá tesznek a rosszhoz, hanem küzdenek ellene.
Szabados Imre Anzelm ferences összeállítása nyomán

TÖRD MEG AZ ÉHEZŐNEK KENYEREDET!

A papi zsolozsmában így imádkozunk: Köszönjük, mennyei Atyánk, hogy megérhettük a nagyböjt szent idejét. Áradjon ki Szentlelked, működjék bennünk az üdvösség e napja. S szívünk megtisztuljon, szeretetünk erősödjön. Tedd, hogy beteljünk minden igével, mely tőled származik. Engedd, hogy nemcsak jelentős dolgainkban érvényesüljön a szeretet, hanem hétköznapjainkban is ez irányítson bennünket. Segíts mértékletesnek lennünk, hogy megtaláljuk a módját, miként segíthetünk nélkülöző embertestvéreinken. Add, hogy Fiad gyötrelmeit keresztényien viseljük testünkön, hiszen ő is testében keltett új életre mindegyikünket.

A zsolozsma sorai jól jelzik a böjti időszak gondolatait. Ilyenkor talán buzgóbban gyakoroljuk a vallás előírásait, figyelünk arra, hogy a pénteki napokon megtartsuk a böjtöt. Mindez azonban kevés. Hiszen ma már nemcsak a vallás előírásai miatt böjtölünk, hanem más motivációk miatt is. Ilyen például a fiatalos karcsúság visszaszerzése, az egészség megőrzése, a szellemi képességek növelése és az öregedés folyamatának lefékezése. Ezeknek azonban nincs közük a valláshoz. Ma egyébként is divat az egészséges táplálkozásról beszélni, és az alacsony kalóriaértékű táplálékot előtérbe helyezni. Szinte mindenki tudja, hogy hetente kétszer-háromszor érdemes halat fogyasztani, hiszen ez is segít megőrizni a sejtek fiatalságát. Így a böjtölés ma már nem is jelent olyan nagy lemondást. Érdemes lenne mindennek a fényében egy olyan nagyböjtöt kialakítani, amely hasonlít az őskeresztények szokásaihoz. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a lemondás során nyert javak szétosztására. Érdemes azon is meditálni, nem kellene-e a böjtöt és a lemondást sokkal inkább a tévé képernyője előtt elpazarolt órákra vagy bizonyos szórakozások megvonására, mint csupán a húsételek mellőzésére vonatkoztatni. Az így felszabadult időt oda lehetne ajándékozni az öregeknek, betegeknek, magányosoknak.

Izajás prófétánál olvassuk: Tudjátok, milyen az a böjt, amelyet én kedvelek? Ezt mondja Isten, az Úr: Törd össze a jogtalan bilincseket, és oldd meg az iga köteleit. Bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát! Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd fel, és ne fordulj el embertársad elől! Akkor majd felragyog világosságod, mint a hajnal, és a rajtad ejtett seb gyorsan beheged. Előtted halad majd igazságod, és az Úr dicsősége lesz a hátvéded. Akkor, ha szólítod, az Úr válaszol, könyörgő szavadra így felel: Nézd, itt vagyok! Ha eltávolítod körödből az igát, az ujjal mutogatást és a gonosz beszédet, ha odaadod az éhezőnek kenyeredet, és jóllakatod az elnyomottat, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod déli verőfényre változik. Maga az Úr vezérel szüntelen, s még kietlen helyeken is felüdít. Erővel tölti el tagjaidat, olyan leszel, mint az öntözött kert és mint a vízforrás, amelynek vize nem apad el soha. / Izajás 58, 6-11 /

Novák István

Keresztút

Mi ez a zaj? - kérdezte a göndör hajú. A másik, az erősebb, tovább dolgozva csak ennyit mondott: Ne lazsálj, még a felét sem végeztük el. A göndör hajú magában arra gondolt, talán húsvéti játékot játszanak a rómaiak. Játékot? Ha a halál játék, akkor igen. Mert a zajt a kivégzésnek mámora okozza. Az erősebbet is kezdi izgatni a kérdés. Na jó, mondja, menjünk, nézzük meg! A domboldalon nevetgélő, gyűlölködő arcú, ijedt tömeg halad. Mérgesek. A finom húsvéti vacsora már készül. És nekik most ezt a lázadót kell kísérni a Koponya-hegyre. A göndör hajú felkiált: Látom! Olyan ismerős. Hol láttam már? Látta? És elkezd rémleni az egész.

Két évvel ezelőtt történt. Akkor is húsvétra készültek. De ő még akkor nem dolgozott, hiszen vak volt. Egy alkalommal azonban azt hallotta, hogy egy fiatalember csodákat tesz, sántákat, süketeket, sőt vakokat gyógyít. Akkoriban éppen arra járt ez a férfi, és ő megérintette. A férfi pedig azon nyomban visszaadta látását. Meg sem tudta köszönni, máris odébbállt. Hát ő az. Hogy is hívják? Megvan! Jézus. Vajon mi rosszat tett? Miért akarják kivégezni? Közelebb mennek, és érdeklődni kezdenek: mi rosszat tett ez az ember? A válaszok pedig csak úgy záporoznak: semmi rosszat nem tett, csak segített az embereknek, de hát ebben a mai világban ezt nem értékelik. Hogy mi rosszat tett? - kérdez vissza egy sasorrú, hajlott hátú ember - kenyeret adott a népnek, halat az embereknek, no de ebben a gazdasági helyzetben ez nem volt egy bölcs döntés. És mindenki mondja a magáét, anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is megvédenék az ártatlanul elítéltet. A katonák és az elítélt már a hegyen vannak. A meggyötört testű férfi ráfekszik a keresztre, és néhány pillanat múlva égig felérő sikoltás jelzi, ahogy a szög behatol a testbe. A göndör hajú elgondolkodik. Amíg vak volt addig könnyű volt az élete, mindenki adományt adott, megetették és nem volt gondja semmire. Amióta meg ez a Jézus meggyógyította, azóta nincs egy perc nyugta sem. mindig dolgozni, mindig csak a munka. Mit kiabálnak? Keresztre vele! Igen! Keresztre vele, mert ebben a mai világban nem kifizetődő a jóság. A férfi eközben agonizál, és szánakozva nézi a demagógok által félrevezetett tömeget. Beteljesedett! És lehajtván fejét kileheli lelkét. Novák István

NYÁRI TERVEINK

Lassan elkezdődik a készülődés a nyárra. A Szent László egyházközség nyári programjai közül ajánlunk néhányat.

LENGYELORSZÁGI IFJÚSÁGI TÁBOR 2001. JÚLIUS 10-14

Részt vehet ötven fő 14 éves kortól. Elsősorban a pénteki ifjúsági foglalkozás résztvevői, a plébánián aktív munkát végzők jelentkezhetnek személyesen Novák István atyánál. Program: Szállás Zoryban. Elhelyezés a Sport Hotelben, ahol uszoda, sportlétesítmények állnak rendelkezésre. Kirándulás Krakkó, Auswitz, Wadowice helységekbe. Találkozás lengyel fiatalokkal. Úszás, közös játékok. Az utazást az április 21-i Keresztény Locsolóbál bevételével is támogatjuk. Ezen a bálon vendégül látjuk a Lengyel Nagykövetség képviselőjét is.

A SÍNAI FÉLSZIGET, SZENTFÖLD, JORDÁNIA 2001. SZEPTEMBER 11-16

Egyiptomban megtekintjük a Sínai-hegyet, az égő csipkebokor emlékét. A Szentföldön Jeruzsálem és Betlehem szerepel a programban. Jordániában az ősi Petrát nézzük meg. Érdeklődni lehet Novák István atyánál.

HITTANTÁBOR

Két csoportban történik, június végén, ill. július elején Sopronban. Érdeklődni és jelentkezni lehet Gulyás Zsolt atyánál

HUMOR

Egy pap meglehetősen elragadtatta magát a nagyböjt megszegésével kapcsolatos lehetséges büntetések ecsetelésekor, amikor híveit az alábbi épületes példabeszéddel riogatta. - Lám, még Krisztus és az apostolok sem tudták kellően fékezni magukat, s nem várva meg húsvét ünnepét, már előtte csütörtökön megették a bárányt. De meg is kapták érte a büntetést! Krisztust másnap keresztre feszítették, az apostolok közül pedig egy sem halt meg természetes halállal!