A jelenlegi magyar adózási rendszer jogszabályi alapjait 1988-1989-ben rakták le. Azóta a rendszer számos változáson, felülvizsgálaton, módosításon ment keresztül. Ma lényegében kialakultnak és eléggé fejlettnek tekinthető összehasonlítva más kontinentális adózási rendszerekkel, ami azonban nem jelenti azt, hogy a fejlődés véget ért volna.

A legtöbb európai országban, így nálunk is megfigyelhető tendencia az adókulcsok folyamatos csökkentése, a hazai munka ösztönzése, valamint a külföldi tőke bevonása érdekében.

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a következő főbb közterheket kell viselnünk:

Társasági adó
Általános forgalmi adó
Vám
Fogyasztási/jövedéki adó
Személyi jövedelemadó
Visszterhes vagyonátruházási illeték
Helyi adók
Társadalombiztosítási járulék
Munkaadói és munkavállalói járulék
Rehabilitációs járulék
Kulturális járulék
Turisztikai járulék
Ajándékozási és örökösödési illeték
Környezetvédelmi termékdíj
Társasági adó

A vállalati nyereség adózását a társasági adótörvény rögzíti. A magyarországi vállalatok jövedelmét 18%-os társasági adó terheli.Az osztalék típusú jövedelmeket 20%-os forrásadó terheli, amelyet - fő szabályként - a kifizető köteles a kifizetés időpontjában levonni és megfizetni a jogosult helyett. Nem kell levonni forrásadót, amennyiben az osztalékban részesülő belföldi társaság részére történik kifizetés, tehát az osztalék adómentesen akárhány magyar társaságon is keresztülfolyhat, és levonás csak akkor történik, ha a végső kedvezményezett magánszemélynek vagy külföldi szervezetnek minősül.

Osztalékfizetési korlát

Adózott eredményből csak akkor fizethető osztalék, ha:

- az alapítás-átszervezés aktivált és még le nem írt értékével
- a lekötött tőketartalékkal
- a lekötött eredménytartalékkal
- értékelési tartalékkal
- nem realizált árfolyamveszteség fedezetére képzett céltartalék és időbeli elhatárolás különbözetével csökkentett saját tőke meghaladja a társaság jegyzett tőkéjének összegét.

Az adóalap meghatározása

Az adóköteles jövedelem meghatározásakor a számviteli kimutatások alapján meghatározott eredményt vesszük alapul, és a törvény által meghatározott növelő és csökkentő tételekkel módosítjuk.
A növelő és csökkentő tételek száma esetenként meghaladja a húszat, az alábbiakban a következő módosító tételekkel foglalkozunk:

- Nem a társaság érdekében felmerült kiadások
- Értékcsökkenés
- Céltartalék
- Alultőkésítési szabály
- Transzferárak
- Elhatárolt veszteség

Nem a társaság érdekében felmerült kiadások

Nagy általánosságban elmondható, hogy adózási célból nem vehetők figyelembe mindazon kiadások, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a vállalkozási tevékenységhez. A jogszabály melléklete tételesen felsorolja azon le nem vonható költségeket és ráfordításokat, amelyeket nem a vállalkozás érdekében felmerültnek tekint.

Értékcsökkenés

Az értékcsökkenési leírás a beruházások révén létrehozott tárgyi eszközök előállítási, beszerzési értékének és az immateriális dologként nyilvántartott befektetések értékének a használati időszak alatti elszámolása költségként. Az adótörvény az adóalap megállapításánál a bruttó értékalapú lineáris leírást engedi meg az állományban töltött idővel arányosan elszámolni, kivéve azokat az eseteket, amikor a számviteli elszámolásban érvényesített leírást elfogadja az adóalapnál is (például immateriális javak). 1996-tól a vállalkozási övezetben újként üzembe helyezett gépek és ingatlanok után 6%-os adókedvezmény érvényesíthető, ha a tárgyi eszközöket a vállalkozási övezetben működtetik. Az 1997-es módosítás értelmében lehetőség nyílik arra is, hogy az előbb felsorolt esetekben a vállalkozás az újként üzembe helyezett gépek esetében azok értékével egy összegben csökkentse az adóalapját és az épületeknél 10%-os levonást alkalmazzon. Az adóalanynak, tehát az adott évben választási lehetősége van: vagy 6%-os adókedvezményt érvényesít vagy a gyorsított leírási kedvezményt alkalmazza. A jogszabály 1997-től kettős korlátot állít az adóalapból levonható értékcsökkenés megállapításához. Ez egyrészt nem haladhatja meg a számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírást, másrészt a társasági adótörvényben meghatározott mértéket.

A társasági adó törvény 1. és 2. számú melléklete határozza meg az értékcsökkenésnél figyelembe vehető leírási kulcsokat, amelyek közül kiemeljük a lényegesebbeket:

Gépek és berendezések 14,5%
Számítógépek 33%
Járművek 20%
Épületek 2-6%

Immateriális javaka számviteli politikában meghatározott kulcsok alapján

Lízingelt, bérbe adott épület, építmény és ültetvény 10%
Lízingelt, bérbe adott egyéb tárgyi eszköz 30%

Céltartalék

Az adótörvény a képzett céltartalékot csak egy év halasztással veszi figyelembe, tehát az adóévben növelő tételként kell elszámolni.

Azonban a céltartalék egy részét még a tárgyévben csökkentő tételként ismeri el a kétes követelések kora alapján:

A 90 -180 napos késedelmű követelésre képzett céltartalék 2%-át
A 181-360 napos késedelmű követelésre képzett céltartalék 5%-át
A 360 napon túli késedelmű követelésre képzett céltartalék 25%-át

Alultőkésítési szabály

A nemzetközi adózási elvekhez igazodva a kamatként kimutatott, úgynevezett rejtett osztalék kiszűrését szolgálja ez a szabály, amely a kapcsolt vállalkozásnak minősülő személytől kapott kölcsön kamatának csak meghatározott részét ismeri el ráfordításként. Az el nem ismert kamat az előző évi saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó kamattal azonos.

Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azon vállalkozások, ahol:

az egyik fél szavazati joga vagy a tulajdoni hányada közvetve vagy közvetlenül meghaladja a 25%-ot a másik vállalkozásban, vagy ugyanazon adózó(k) más adózók irányításában, ellenőrzésében közvetlenül vagy közvetve részt vesz(nek) vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve a jegyzett tőkéből 25%-ot meghaladó részesedéssel bír(nak), vagy 25%-nál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő döntésekben.

Transzferárak

A jogszabály felhatalmazást ad az adóhatóságnak és kölcsönös nyilatkozat adásával az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő társasági adóalanyoknak az adóalap módosítására, ha egymással nem a szokásos piaci áron kötnek üzleteket.

A szokásos piaci ár meghatározására a törvény különböző módszereket fogalmaz meg. Sőt, ha a törvényben szereplő módszerek alkalmazásával a piaci ár nem állapítható meg, lehetőséget ad arra is, hogy az adózó a szokásos piaci ár meghatározására más módszert alkalmazzon.

Elhatárolt veszteség

Az adóalany a korábbi évek elhatárolt veszteségével az adóalap meghatározásakor az adózás előtti eredményt csökkentheti. A társasági adótörvény általánosságban ötéves elhatárolásra ad lehetőséget. Azon vállalkozások, amelyek újonnan (jogelőd nélkül) jönnek létre, az alakulás és alakulást követő három adóév veszteségét korlátlan ideig elhatárolhatják. A követő évek vesztesége korlátlan ideig nem, de öt évig elhatárolható.

A működés megkezdésének évét követő negyedik adóévtől a bármelyik adóévben kimutatott negatív adóalap automatikusan nem határolható el akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át. Ez esetben külön adóhatósági engedéllyel lehet az adóalap veszteségét a következő év(ek)re átvinni.

Beruházási adókedvezmények

A társasági adó hatályos előírása adókedvezménnyel részben a "nagybefektetéseket", részben a gazdaságilag elmaradott területen befektetőket preferálja, öt- vagy tízéves időtartamon keresztül. A kedvezmény határozott időre szól, az ötéves kedvezményeket utoljára a 2002. év, a tízéveseket a 2011. év adójából lehet igénybe venni, az egyes adóévekre számított társasági adó meghatározott százalékának megfelelő mértékben.

Az egyes jogcímek szerinti adókedvezményekre külön feltételek is vonatkoznak.

Az ötéves, 50 százalékos mértékű kedvezmény feltételei a következők:

1995. december 31. után megkezdett, 1 milliárd forint összegű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezése és az árbevétel évenkénti növelése (évente a beruházás értékének 5 százalékának megfelelő összegben).

1996. december 31. után megkezdett, 1 milliárd forint összegű, kereskedelmi szálláshely beruházás üzembe helyezése, és az árbevétel évenkénti növelése (évi 25%-kal, de legalább 600 millió forinttal).

A tízéves, 100 százalékos "nagyberuházásokat" támogató kedvezmény feltételei:

1996. december 31-ét követően megkezdett, 10 milliárd forint összegű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezése, az árbevétel folyamatos növelése (évente a beruházási érték 5 százalékával), és az üzembe helyezés évét követő második évben majd azt követően 500 fővel több dolgozó foglalkoztatása, mint a beruházást megelőző évben.

A beruházási kedvezmények másik része a kiemelt térségekre és a vállalkozási övezetekre vonatkozik. Ha e területeken székhelye vagy telephelye van a vállalkozónak, akkor bármilyen nagyságrendű termék-előállítást szolgáló beruházást hajt végre vagy kereskedelmi szálláshelyet létesít a kedvezményezett térségben, és termék-előállító beruházás esetén az árbevételt a törvényben meghatározott minimum összeggel (vállalkozási övezetben 1 százalékkal, kiemelt térségben a beruházási érték 5 százalékával) emeli évente, akkor 5 éven át jogosult adókedvezményre. A kedvezményt csak a vállalkozási övezetben, illetve kiemelt térségben realizált termék-előállító tevékenység és kereskedelmi szálláshely árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányában lehet igénybe venni.

A térségi kedvezmények másik esete, ha társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben, vagy a tartósan magas munkanélküliségű megyékben székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozás kezd 1996. december 31-ét követően legalább 3 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházást és azt ott helyezi üzembe, az árbevételt folyamatosan növeli (a beruházás értékének 5 százalékával), továbbá az üzembe helyezést követő második évben és minden további évben legalább 100 fővel több foglalkoztatottjainak száma, mint a beruházás megkezdését megelőző évben volt.A kedvezmény mértéke az így elért bevételnek, a vállalkozás összes árbevétele arányával számított adóval egyezik meg, a beruházás üzembe helyezését követő maximum 10 adóévben. Magas munkanélküliségű megye az, amelyben a beruházás megkezdését megelőző két év valamelyikében a munkanélküliség 15 százalék feletti volt, a decemberi mérés szerint.

A fenti adókedvezmények esetén, az árbevétel növelése előre is teljesíthető, ha ez feltétel. Ugyanakkor az összes felsorolt esetben (kiemelt térségben vagy vállalkozási övezetben történő kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás esetét kivéve) bármelyik feltétel nem teljesítése valamely évben azt jelenti, hogy abban az évben nem vehető igénybe kedvezmény.

Általános forgalmi adó (áfa)

Alapvetően a magyar áfarendszer az Európai Unió 6. irányelvét követi. Az áfakötelezettség kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre, személyek szövetségére és társulására, akik/amelyek rendszeresen, nyereségszerzés céljából terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak. Az adóalanyoknak be kell jelentkezniük áfa-alanyként az APEH-nél, be kell szedniük a megfelelő áfát, és azt be kell szolgáltatniuk az APEH részére.

A belföldi értékesítések és az áruk, illetve szolgáltatások importja áfaköteles. (ÁFA tekintetében Magyarország területe magában foglalja a vámszabad és tranzit területeket is.) Az áfa alapjába nem csak a tárgyi eszközök és szolgáltatások tartoznak bele, hanem gyakorlatilag minden "dolog", mint például az immateriális javak, üzleti hírnév és tagdíjak is.

A magyar adótörvény a célország alapján ítéli meg a határokon keresztül folytatott tranzakciókat. Így a termékexport, illetve bizonyos szolgáltatások exportja esetén az áfa 0%-os. Ez azt jelenti, hogy az exportálónak nem kell áfá-t fizetnie ezekkel a tranzakciókkal kapcsolatban, azonban, ha az exportáló áfa-alany, úgy saját költségeire visszaigényelheti a befektetett áfá-t.

Az áfa-törvény 3 különböző kulcsot állapít meg:

25% az általános kulcs, amely alá a legtöbb termék és szolgáltatás besorolható;
12% a csökkentett kulcs, amely bizonyos speciális termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (alapvető fogyasztási cikkek, újságok, szállítás stb.);
0%, amelybe csak az export és az alapvető gyógyszerek tartoznak.

Az adó megállapítása a termékek és szolgáltatások eladási árán alapszik. Termékimport esetén az adómegállapítás alapja a vám vámkezelési költséggel és fogyasztási adóval növelt értéke.

Bizonyos, külföldön igénybevett szolgáltatások esetén az importálónak saját magának kell megállapítania a rá terhelt összeg után fizetendő áfá-t.

Vám

A Magyarországra külföldről érkező árukat vámkezelési eljárás alá kell vonni. A végleges rendeltetéssel Magyarországra szállított áruk behozatalát vámfizetési kötelezettség terheli. A legtöbb termék esetén a vámteher a vámérték 0-15%-a.

A termékek tarifális besorolása, vagyis hogy milyen vámtétel alkalmazásával vámkezelhetők, a nemzetközi Harmonizált Rendszeren és az Európai Közösség által alkalmazott Kombinált Nomenklatúrán alapuló Kereskedelmi Vámtarifa alapján kerül meghatározásra.

A vámkezelési eljárásokat kormányrendelet, illetve pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza részletesen. A nem kereskedelmi forgalomban behozott áruk esetén az alkalmazandó vámmérték 10%, amennyiben a behozni szándékozott áru értéke meghaladja az 1500 euró forintra átszámított összegét.

A vámteher kiszabása a beérkező áruk származása alapján történik. A magyar vámrendszer a beérkező áruk származását tekintve négy csoportot különböztet meg:

- A legnagyobb kedvezmény elve alá tartozó országokból
- Fejlődő országokból származó
- Legkevésbé fejlett országokból származó
- A Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó termékek.

Legnagyobb kedvezményes elbánás alapján alkalmazandó vámtételek a WTO szerves részét képező megállapodások szerinti legnagyobb kedvezményes elbánásnak megfelelő vámtételek. Azokból az országokból származó áruk vámkezelésénél kell alkalmazni, amely országok a magyar származású árukat a korlátlan és feltétel nélküli legnagyobb kedvezmény elvének megfelelő elbánásban részesítik. Az átlagos vámtétel 0-15%-ig terjed (természetesen vannak ennél lényegesen magasabb vámteher alá tartozó termékek is).

Preferenciális vámtételek az Általános Preferencia Rendszer (GSP) keretében (autonóm módon) preferenciális vámelbánásban részesített országokból származó és onnan közvetlenül vásárolt áruk vámkezelésénél alkalmazandók. Azon Európán kívüli fejlődő országokból származó termékek esetében alkalmazhatók, amely országok a magyar árukat a legnagyobb kedvezmény elvének megfelelő elbánásban részesítik, és nem alkalmaznak Magyarországgal szemben hátrányos megkülönböztető intézkedéseket. Általános mértéke 0-12%, bizonyos áruk esetén azonban a legnagyobb kedvezmény elve alapján alkalmazott mértéket veti ki a vámhatóság.

A legkevésbé fejlett államokból érkező áruk vámmentesen importálhatók.

Nemzetközi szerződések, két- vagy többoldalú szabadkereskedelmi megállapodások az egyes országok, országcsoportok tekintetében külön-külön rögzítik az alkalmazandó vámtételeket és megállapíthatnak kedvezményes vámtételeket. A kedvezményes vámtételek alkalmazásánál a vonatkozó nemzetközi szerződések, megállapodások előírásait figyelembe kell venni. Az általános vámmérték 0%, ugyanakkor egyes termékek esetén a vám még nem került teljes mértékben eltörlésre. Ilyenek például: egyes gépek, berendezések; a legtöbb mezőgazdasági termék, kémiai termékek, stb.

A Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országok a következők: EU-tagállamok, EFTA országok, CEFTA országok, valamint Izrael, Törökország, Észtország, Bulgária, Lettország és Litvánia.

Magyarország Európai Uniós csatlakozásáig az EU-val szemben alkalmazott vámtételeket is folyamatosan 0-ra csökkentik.

Egyes vámkezelési eljárásoknál a termékek csak ideiglenes jelleggel lépnek be Magyarországra (pl.: kiállítások alkalmával vagy feldolgozás céljából). Amennyiben a termék bérmunka keretében aktív feldolgozás céljából érkezik, az importálót nem terheli sem vám, sem pedig áfa-fizetési kötelezettség. Ezen esetben ugyanakkor az áruk visszavitelét a meghatározott határidő lejártáig biztosítani kell.

Az aktív feldolgozás vámhatósági engedélyezés függvénye, amelyhez adott összegben tevékenységi biztosítékot köteles a kérelmező biztosítani

Jövedéki/Fogyasztási adó

A jövedéki adó lényegében egy újfajta adónem. A szabályozásáról szóló törvényt 1997 novemberében fogadta el az Országgyűlés. A törvény 1998. január 1-jével lépett hatályba. A jogszabály az Európai Unió követelményeihez igazodik. Biztonságosabb és biztosabb költségvetési bevételt tesz lehetővé, ugyanakkor átláthatóságot és egységesítést jelent a kiemelt adótartalmú termékek tekintetében.

A szabályozás nemcsak a korábbi fogyasztási adót váltja fel, hanem általános szabályozást jelent a hatálya alá tartozó termékek raktározása, ellenőrzése és elszámolása tekintetében is. Általánosságban követi az EU-ban hatályos szabályozást.

Jövedéki adó hatálya alá tartozó termékek a következők: ásványolaj, alkoholtermékek, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány.

A jövedéki adóról szóló törvény elvi alapkövetelménye, hogy az adót a termékek importálásának időpontjában vagy Magyarországon történő előállításának időpontjában kell kiszámítani.

Néhány külföldről származó, illetve Magyarországon előállított luxuscikknek számító termék után továbbra is fogyasztási adót kell fizetni. (ilyenek például: személygépjármű, ékszerek, kávé)

Az adó mértéke és összege a termék típusának függvényében változik.

Az áfához hasonlóan ezen adó is a végső fogyasztót/felhasználót terheli.

Személyi jövedelemadó

Illetékesség

Egy magánszemély Magyarországon illetékes, ha állandó lakóhelye, illetve a állandó tartózkodási helye Magyarországon van. Egy külföldi magánszemélynek akkor van Magyarországon a szokásos tartózkodási helye, ha egy naptári évben több mint 183 napot tartózkodik az országban (beleértve a megérkezés, és a távozás napját is).

Magyarországon belföldi adóügyi illetékességű magánszemélynek adóbevallást kell benyújtania a világon szerzett összes jövedeleméről. A külföldi adóügyi illetékességűek csak a Magyarországról származó jövedelmük után leszek adókötelesek.

Magyarországról származó jövedelemnek számítanak különösen az alábbi forrásból származó bevételek:

magyarországi munkáltatótól, munkaviszonyból származó jövedelem,
az ország területén fekvő vagyonból származik,
belföldön végzett tevékenységből származik,
belföldi megbízóval létesített viszonyból származik (ha a megbízó belföldi illetőségű).

Bevétel-jövedelem elhatárolása

Egy magánszemély éves fizetendő adójának meghatározásához fontos a bevétel-jövedelem elhatárolása.

Bevétel: a magánszemély által az adóévben megszerzett vagyoni érték, a törvényben meghatározott kivételekkel.

Jövedelem: a magánszemély által megszerzett bevétel háromféleképpen határozható meg:

- bevétel egésze;
- bevétel meghatározott hányada (pl. 10 % önálló tevékenység esetén);
- bevétel mínusz a jogszabály alapján elszámolható költségek.

Jövedelem

A magánszemély a jövedelmeit az összevont adóalapba számítja be és a sávos kulcsoknak megfelelő adót fizet rá. Ezen szabályozás alól kivételt képeznek az úgynevezett külön adózó jövedelmek, amelyek után a törvény által előírt egyedi kulcs szerinti adót fizeti meg.

Magánszemély jövedelmének számítása:

1. Összevonandó jövedelem:

a.) nem önálló tevékenységből származó jövedelem, pl. munkaviszonyból származó jövedelem, országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői tevékenység stb.

b.) önálló tevékenységből származó jövedelem pl. egyéni vállalkozó, bérbeadó, választott könyvvizsgáló tevékenysége stb.

c.) egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amely nem tartozik a külön adózó jövedelmekhez, és nem minősül nem önálló tevékenységből származó vagy önálló tevékenységből származó

jövedelemnek. például nyugdíj, kifizető által elengedett tartozás stb.

2. Külön adózó jövedelmek:

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem - az adó mértéke a jövedelem 20%-a;

Ingatlan átruházásából származó jövedelem - az adó mértéke a jövedelem 20%-a, de a 15 évnél régebben megszerzett ingatlan eladásakor az adó mértéke 0.;

Tartási, életjáradéki, vagy öröklõdési szerződésből származó jövedelem: - adó mértéke a jövedelem 20%-a, ellenérték nélküli életjáradék szolgáltatás estén- a jövedelem: 35%-a;

Kamatból származó jövedelem: - 0%;

Osztalékból származó jövedelem: - adó mértéke a jövedelem 20%-a, illetve 35%-a;

Árfolyamnyereségből származó jövedelem: - az adó mértéke a jövedelem 20%;

Tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem: az adó mértéke a jövedelem 20%-a;

Vállalkozásból kivont jövedelem: az adó mértéke a jövedelem 20%-a;

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem: az adó mértéke a jövedelem 20%-a (vagy választhat a magánszemély, hogy az összevont adóalapjába számítja be);

Nyereményből származó jövedelem: pénznyeremény esetén 20%, tárgynyeremény esetén az áfa nélküli érték 25%-a.

Költségek levonása

Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításakor, a bevételből levonható a bevétel 10%-a vagy a törvény által elismert költségek.

Adósávok

A magánszemély az összevonandó jövedelme után az adótábla szerint megállapított adót fizeti.

Az adótábla

Jövedelem (Ft-ban)Fizetendő adó (Ft-ban)

0 - 400 000 Ft 20 %

401 000 - 1 000 000 Ft 80 000 Ft + a 400 000 Ft-on felüli rész 30 %-a

1 000 001 Ft-tól 260 000 Ft + az 1000 000Ft-on felüli rész 40 %-a

Kedvezmények:

Számított adót csökkentő kedvezmények:

Külföldön megfizetett adó beszámítása a vonatkozó nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján.

Nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedménye:

A számított adót csökkenti a nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, és a magánnyugdíj rendszer keretében fizetett tagdíj együttes összegének a 25 %-a.

Adójóváírás

- 1 000 000Ft éves jövedelemig a megszerzett bér 10 %-a, de legfeljebb havi 3000 Ft,

- 1 000 001 - 1 200 000 Ft közötti éves jövedelem esetén az adójóváírás összegét csökkenteni kell az 1 000 000 Ft feletti jövedelem 18 %-ával.

Összevont adóalap adóját csökkentik az alábbi kedvezmények:

Családi kedvezmény

Családi kedvezmény eltartottanként:

- egy és két eltartott esetében havi 2200 Ft,
- három, vagy több eltartott esetén havi 3000 Ft,
- súlyosan fogyatékos eltartott esetén havi 3400 Ft.

Közcélú adományok:

A befizetett összeg 30%-a, de legfeljebb:

- 100 000 Ft kiemelkedően közhasznú szervezet esetében,
- 50 000 Ft közhasznú szervezet, vagy közérdekű kötelezettségvállalás esetében.

Társadalombiztosítási, magánnyugdíj-pénztári, illetve önkéntes biztosító pénztári befizetések

- önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetés 30 %-a, de legfeljebb 100 000 Ft,
- magánnyugdíj-pénztári befizetés, és társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás alapján fizetett összeg 25 %-a.

Befektetési adóhitel

- A befektetési adóhitel növekményének 20%-a, de legfeljebb 200000 Ft.

Biztosítás kedvezménye:

- Belföldi székhelyű biztosító intézettel kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 %-a, de legfeljebb 50 000 Ft.

Egyes természetbeni juttatások adózása:

Lakhatási költségek

Ha a munkáltató a lakhatási költségeket pénzben fizeti ki a magánszemély részére, az a magánszemély bevétele lesz, ha a munkáltató természetben nyújtja, a munkáltatónak kell utána megfizetnie a 44 %-os jövedelemadót. Amennyiben munkavállalója részére nyújtja a 3%-os munkaadói járulékot is meg kell fizetnie a munkáltatónak.

Cégautó

A cégautó magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem után a munkáltatónak kell megfizetnie a 44 % mértékű jövedelemadót. Nem áll fenn a jövedelemadó fizetési kötelezettség, ha a cég bizonyítja, hogy a cégautót nem használják magáncélra. Ebben az esetben útnyilvántartást kell vezetni.

Költözéshez nyújtott támogatás

Költözéshez nyújtott munkáltatói költségtérítés adómentes bevétel, ha a lakóhelyváltozás szolgálati, illetve munkáltatói érdekből történik.

Munkavállalónak adott kölcsön

Ha a kifizető kamatmentesen, vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamattal nyújt kölcsönt, a kamatkülönbözet után a kifizetőnek meg kell fizetnie a 44 %-os természetbeni juttatást, kivéve ha a kölcsön lakáscélú, pénzintézeten keresztül nyújtott és a lakás mérete a méltányolható lakásigényt nem haladja meg.

Egyes adómentes jövedelmek:

Külföldi tartózkodásra tekintettel külföldről kapott ösztöndíj.

Lakáscélú támogatásokról szóló rendelet szerint nyújtott támogatás jogszabály alapján elengedett része, maximum ötévenként 500 000 Ft.

Szociális, közcélú juttatások nagy része, baleset, egészségvédelmi eszközök juttatása.