Környezetünkben bármerre fordulunk, anyagok vesznek minket körül. A két legismertebb, legközönségesebb anyag körölöttünk a levegő és a víz. Annyira természetes mindkettő, hogy alig vesszük észre. De gondold el, mi történne, ha egyszerre eltünnének a Földről?!
A levegő a légkört alkotó gázkeverék. Legnagyobb mennyiségben, 78%-ban nitrogént tartalmaz. 21 %-a oxigént és csak 1 %-ban tartalmaz más anyagokat.
Ebben az egy százalékban találjuk meg a szén-dioxidot, vízpárát, nemesgázokat, de a gáz- és porszennyezéseket is.
Levegő a hegyek tiszta, jó illatú levegője, és a városok benzingőztől terhes levegője is. Fő alkotórészeik azonosak, de a szennyezések miatt eltérések is találhatók bennük.
A levegő tehát keverék.
A keverékek az összetett anyagok csoportjába tartoznak. A keverékekben az összetevők aránya nem szigorúan állandó. A keverékek elválasztása alkotórészeik fizikai tulajdonságainak különbségén alapul. Az ilyen elválasztás mindig fizikai változás.
A levegő esetében a cseppfolyósított levegő gázzá alakítása az elválasztás alapja, hiszen az összetevők forráspontja különböző.
Körülöttünk a gyárak, az erőművek, az autók és a háztartások szennyezik a levegőt.
Mára a nagyvárosokban a levegő minősége sokszor alig alkalmas légzésre. Megnőtt a légzőszervi betegségek száma, ritkul az ultraibolya sugárzástól védő ózónpajzs, pusztúlnak az állatok és a növények. Nő a Föld átlaghőmérséklete. A levegő szennyeződése világméretű, globális probléma.
A légszennyező anyagok a levegő természetes összetételét megváltoztató gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok, részecskék.
A köd nagyon apró, lebegő vízcseppekből, esetleg más folyadékból, például savcseppekből képződik.
A füst olyan apró, szilárd szemcsék tömege a levegőben, melyek nagyon nehezen ülepednek ki.
A por szemcséi nagyobbak, így ha be is jutnak a levegőbe, viszonylag hamar kipotyognak, leülepednek belőle.
Az a szilárd anyag a porban, füstben bármi lehet!
Kőzettörmelék, amit szaladva verünk fel az útról, vagy a rosszul szellőző kályhák, ipari üzemek, hőerőművek kéményeiből kikerülő korom. A vegyiüzemekből származó, mérgező por, a benzinmotorok rákkeltő anyagokban gazdag kipufogógáza.
A füstköd, a szmog a szennyező gáz és folyadékcseppekből képződik a városokban, szélcsend idején, a belső égésű motorok kipufogó gázainak, a fűtésből származó füstnek a felhalmozódásával, az alkotórészek egymásra való hatásával.
A szmog káros az egészségre, elsősorban légzőszervi megbetegédéseket (álkrupp, asztma, tüdőödéma, stb) okoz.
Szén-dioxid nagyon kis mennyiségben ( 0,03 térfogatszázalék) állandó alkotórésze a légkörnek.
Fotoszintéziskor ezt veszik fel a növények, légzéskor ezt bocsátja ki minden élőlény.
Hatására a hősugarakat nehezebben adja le a légkör, ezért felmelegszik. Ezt a jelenséget nevezik melegházhatásnak vagy üvegházhatásnak. Nélküle a földi hőmérséklet 35oC-kal lenne alacsonyabb.
A szén, olaj, földgáz elégetésével hatalmas mennyiségű szén-dioxid gáz kerül a légkörbe, és a mennyisége csak a növények fotoszintézise során csökken. Számítások szerint évi 20 000 megatonna termelődik, a növények azonban csak 2500 - 3500 megatonnát használnak fel évente. A többi csak gyűlik a légkörben.
A légköri szén-dioxid mennyiségének növekedése kihat az egész Földre, nő az átlaghőmérséklet, ami hosszú távon éghajlatváltozást okoz.
A levegőbe kerülő kén- és nitrogén-oxidok önmagukban is mérgezőek, de ezek a gázok felelősek a levegő fokozódó savasodásáért, a savas esők kialakulásáért.
A savas esőket szállító felhők keletkezési helyükről nagyon messzire, akár 2000 km-re is eljuthatnak. Hatásukra egyes növények anyagcseréje gyorsul, így erdőpusztulást okozhatnak, s szintén a savas esők számlájára írható a mészkőből készült épületek, műemlékek rohamos romlása.
A két gáznak a füstköd, a szmog kialakulásában is fontos szerepe van.
Az ózon erősen mérgező gáz. A fenyőtűk felületét károsítva elősegíti a fenyőerdők pusztulását, a légzőfelületre (tüdőbe) jutva mérgezi az állatokat és az embert.
Természetes környezetben a légkör alsó rétegében csak villámlás hatására keletkezik. De a robbanó motorok apró szikrái apró villámok. Hatásukra az ózon mennyisége felszaporodik körülöttünk.
Más a helyzet a sztratoszféréban, a magaslégkörben. Itt az ózon mérgező hatása nem érvényesül, hiszen itt nem élnek élőlények. Itt az élőnek áldás az ózon, hiszen megköti az ultraibolya sugárzást, mely az ózonpajzs jóvoltából nem jut el a bioszférába.
Az ember tevékenysége folytán azonban a légkörbe nagy mennyiségben kerültek olyan anyagok, melyek feljutva ide kapcsolódnak az ózonnal, csökkentve így ennek mennyiségét. Ha pedig csökken, esetleg elfogy az ózon a sztratoszférából, a UV sugarak szabadon áramlanak a felszín felé...
Ilyen, az ózon mennyiségét csökkentő anyag, a régi hűtőszekrények hűtőanyaga és a szórópalackokból kifújt gáz.
A légszennyezés az egész világon súlyos probléma. A levegő tisztaságának megőrzése mindannyiunk közös érdeke, ezért közösen is, egyénileg is mindent meg kell tennünk a levegő szennyeződésenek megakadályozásáért, csökkentéséért, amíg késő nem lesz!
Ha valamit újból át szeretnél nézni, kattints rá!
Kipróbálod mit tudsz?
 |
 |
 |