0 -

1 - ICHI (ics / icsi)

2 - NI (ní / nyí)

5- GO(go)

6 - ROKU(rok)

7 - SICHI, NANA (szics / szicsi, nana)

8 - HACHI(hacsi)

9 - KYU(kjú)

10 - JU(dzsú)­

PÉLDÁK A TÍZEN FELÜLI SZÁMOLÁS MÓDJÁRA :  

12 - JUNI(dzsúní / dzsúnyí)

34 - SANJUYON(szandzsújon)

44 - YONJUYON(jondzsújon) 

75 - NANAJUGO(nanadzsúgo) 

100 - HYAKU(hjaku)

A

AGE - emelkedõ, felsõ (olyan technika, ami alulról indul és magasan fejezõdik be)

AGE-UCHI - emelkedõ, felfelé irányuló ütés

AGO- UCHI - ütés az állkapocsra

AGURA - 'törökülés'

AI (ai) - 1. harmónia, egyesülés, azonosulás 2. szeretet, szerelem - attól függ melyik  kanjival írják. A „házikó" írásjel, amivel az Aikido kezdõdik a harmóniát jelenti.

AIHANMI- (aihanmi) - azonos oldalú felállás, mindkét félnek a jobb (vagy a bal) lába  van elöl. Ez önmagában még nem támadás, csak a testhelyzetet határozza meg.  Lásd még: hanmi. Párja a gyaku hanmi.

AIHANMI KATATEDORI (aihanmi katatedori) - azonos oldalú helyzetben a csukló  megfogása. Mindig az elöl lévõ lábhoz tartozó kézzel fogunk, az elöl elhelyez­kedõ lábhoz tartozó kézre. Pl. ha a jobb láb van elöl, akkor jobb kézzel a tori  jobb kezére fogunk. Fogásnál figyeljünk rá, hogy a kisujj erõsen tartson, ne  hagyjuk a fogást kinyílni a technika során. Mint uke, a fogáshoz (támadáshoz)  és nem a jó egyensúlyi helyzethez kell ragaszkodnunk.

AIKI BUDO (aiki búdó). az Aikido sokkal markánsabb elõdje. O-Sensei használta ezt  >a nevet harcmûvészetére az 1930-as évek közepétõl 1942-ig.

AIKIDO (aikidó) - tradicionális japán harcmûvészet és szellemi Út, amelyet Ueshiba  Morihei nagymester alkotott meg számos klasszikus budo-stílus - fõleg a  Daito-ryu Aikijujutsu - és a sinto Omoto-kyo vallás tanulmányozása után. Az  Aikido kialakulása az 1920-as években kezdõdött. O-Sensei akkoriban még   Aikijujutsunak vagy Ueshiba-ryu Aikijujutsunak hívta, késõbb kapta az Aiki  Budo nevet, majd hivatalosan 1942-ben lett Aikido. Mint harcmûvészet, mozgáskultúrájában a természet törvényszerûségein nyugszik,  így a technikák a támadó erejének felhasználásával és elvezetésével jönnek létre.  Ebbõl fakadóan inkább védekezõ jellegû, célja, hogy ne okozzon kárt a táma­dóban, de szûntesse meg annak támadási szándékát. Az Aikidoban egyaránt  dolgoznak pusztakézzel és fegyverekkel (jo bokken tanto) is, de végsõ soron  minden tárgy a test „meghosszabbítása", így fegyvernek is használható. Mivel  az Aikido a tradicionális budoban gyökerezik, rendszere semmiféle versenyt  nem tartalmaz és ismer el. Filozófiája szerint a versengés csak önmagunkkal  szemben lehetséges - ezáltal lehet legyõzni önmagunkat, azaz a személyisé­günkben lévõ hibákat és negatív tulajdonságokat (lásd még: do). Maga a név három kanji összességébõl áll (ld. ai ki do), melybõl sokféle for­dítás adódik: a harmonikus szellem útja, a világegyetem energiájával való egye­sülés útja, (mûvészi értelmezésben) a béke mûvészete, stb.

AIKIDOKA (aikidóka) - az Aikido komoly, elkötelezett gyakorlója, aki mintegy hiva­tásszerûen foglalkozik vele. Aki csak  két-három edzésre jár hetente, a szó szoros értelmében nem nevezhetõ aikidokanak.

AIKIJO (aikidzsó) - az Aikido rendszerében a bottal való gyakorlás. Lásd még: jo. 

AIKIKAI ALAPÍTVÁNY- lásd Zaidan Hojin Aikikai.>

AIKI KEN (aikiken) - az Aikido rendszerében a karddal való gyakorlás. Lásd még:  ken, bokken.

AIKI TAISO (aiki taiszó). az Aiki-gyakorlatok - mozdulatok, légzések - összefoglaló  neve, amelyet a technikák gyakorlása elõtt végeznek. Az Aiki alapelvének meg­értését segítik.

AIKINAGE (aikináge) - „aiki-dobás". Olyan dobás, ahol a támadó „elé vetjük" magun­kat, mintegy akadályt képezve elõtte, amelyen átesik. Nagyon jó idõzítést kíván,  általában shomenuchi támadás esetén alkalmazzák, tipikusan jiuwazaban  vagy randoriban.

AIKIOTOSHI (aikiotosi) - „aiki-ejtés", tulajdonképpen lábkiemelés, ahol elõtte egyen­súlyvesztést hozunk létre. Nem az a cél, hogy felkapjuk a partnert a földrõl, ha­nem az, hogy amikor billen, egy kicsit rásegítsünk a lába kiemelésével.

AITE (aite) - partner, az edzés alatti gyakorló partnerünk.

ANANDA (Ánanda) szanszkrit - Sákjamuni egyik fõ tanítványa és unokatestvére, aki kivételes emlékezõtehetségérõl volt nevezetes, ami lehetõvé tette, hogy Buddha összes beszédét megjegyezze. Õ követte Kásjapát a közösség vezetésében.

ARIGATO GOZAIMASHITA (árigátó gozaimasita) - köszönöm szépen. Általában az  edzések végén, a mokusot követõ meghajláskor mondjuk az instruktornak, és  a páros gyakorlatok végén az aitenak.

ASHI (ási) - 1. láb 2. lépés

ASHI-BARAI - lábbal végzett seprés

ASHIGATANA - talpél, a lábfej külsõ pereme

ASHI SABAKI (ási szabaki) - „lábmozgás", lábmunka, a lépések gyûjtõneve. 1`Iem ke­verendõ össze a tai sabakival, ami a test mozgását határozza meg. Itt csak a  láb mozgásáról van szó, ezekkel valósítjuk meg a tai sabakikat.Az öt alaplépés: 1. ayumi ashi 2. okuri ashi 3. tsugi ashi 4. mawari ashi  5. tenkan. Az elsõ három lépés hátrafelé is indulhat: ushiro ayumi ashi, ushiro  okuri ashi, ushiro tsugi ashi.

ATEMI (atemi) - a test támadása, általában ütés formájában, bár lehet „testtel táma­dásként" is értelmezni. A régi budoban az uke teljes harcképtelenné tételét je­lentette, amely ájulást vagy halált okozott. Az Aikidoban elsõsorban az uke  egyensúlyának kibillentésére, szilárd testhelyzetének, támadási szándékának  megtörésére, koncentrációjának megzavarására alkalmazzák. O-Sensei azt  mondta, hogy az Aikido irimi és atemi.

ATEMI WASA (atemivaza) - Az atemikre épülõ ütéstechnikák összefoglaló neve. 

AYUMI ASHI (ájumiási) - sétáló lépés, váltott lábas járásmód, a tulajdonképpeni „ren­des járás", baloldalas állásból jobboldalasba lépés és fordítva; talán a leghosz­szabb lépésfajta. Lásd még: ashi sabaki.

AWASE (ávásze) - szó szerinti jelentése „összefûzni". Az Aikidoban az „egybeolvadó  mozgásra" utal, ami akkor valósul meg, ha sikerül a társunk mozgásával har­móniába kerülni.

B

BAKUFU (bakufu) – „kormányzat a sátorban” vagy „sátorkormány”. Olyan katonai kormányzati rendszer, közigazgatási szerv, amely a császár helyett, a shogun vezetésével irányította az országot. A bakufutMinamoto no Yoritomo hozta létre elõször 1192-ben, Kamakurában.

BATTADO (battadó) – a iaidohoz hasonlító budo-stílus, amelyben a vágáson van a hangsúly. A gyakorlók páros katákat gyakorolnak, de sok próbavágást is végeznek különbözõ próbatesteken – általában vízben áztatott, összetekert gyékényen. A középkori Japánban a kardokat elítéltek lefejezésével vagy keresztbevágásával próbálták ki. A vágás tökéletesítésének másik módja a csúcsos sisak egy csapással történõ keresztbevágása volt.

BO (bó) - keményfából készült hosszúbot, amelynek hossza 180-190 cm, de lehet 120-280 cm is, átmérõje középen 3 cm, a végei felé csökken. Keresztmetszete kör-, négyzet-, hatszög- vagy nyolcszögalakú. Szárítás után pácolják, majd tûz mellet edzik. Az Aikidoban nem, vagy csak nagyon ritkán használják, de a többi fegyveres harcmûvészetben eléggé elterjedt.

BOKKEN (bokken)- fakard, általában tölgyfából (fehér- vagy vöröstölgy) készül, gyakorlásra használják. Sok technikát a tradícionális japán kardvívásból vezetett le az Alapító, ezért a fegyvezes és pusztakezes technikák között fenálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Elõsegíti továbbá a helyes távolság (ma ai) és az idõzítés (de ai) megértését is.

BOKKEN SUBURI (bokken szuburi) - alapgyakorlatok bokkennel. 7 különbözõ alapmozdulat, amelyet partner nélkül gyakorolnak.

BOKUTO (bokutó) - bokken másik neve. Szintén fakardot jelent, csak a kardhoz más kandzsit használnak.

BU (bu) - harc, harci, harci szellem. A bu kandzsi szószerinti jelentése "megállítani a harcoló lándzsákat", amely a zavargás lecsillapítására, a béke megörzésére utal.Ez a kandzsi hagyományos kínai értelmezése.(Tudományos etimológia szerint viszont azt jelenti, hogy "csatában menni bárddal a kézben".) A bu a take kandzsi egyik kiejtés módja (lásd pl. a Takemusu Aikiban) O-Sensei azt tanította, hogy a bu/take magában foglalja a hõsiességet, a bátorságot, a bölcsességet és az isteni könyörületességet. Emiatt a bu/take életerõs, dinamikus erõ, ami mindent véd és táplál. "A take/bu isteni eredetû, amelyet az istenek hoztak létre, és az igazságon, a jóságon és a szépségen alapul."

BUDDHA - a szanszkrit budh gyök felébredést jelent , Buddha pedig felébredettet. 1. Szokásosan a történelmi Buddhára az i.e. VI. században (i. e. 566 v. 563 - 486 v. 483 ) élt Gautama Sziddhárthára, Sákjamunira utal . 2. Mindazokra is vonatkozik , akik elérték a legmagasabbrendû igazságot, az igazi szabadságot. Olyan ember, aki elérte a tökéletes felébredést , azaz a teljes megszabadulást (nirvána). Mindannyian birtokoljuk Buddha természetét, az élet eredeti lényegiségét. 3. A buddha-elv , amely a legkülönbözõbb formákban mutatkozik meg. A hinajána szerint földi korszakonként csak egy buddha létezik, aki az igazságot tanítja az embereknek. A mahájána számtalan transzcendens buddha létezését fogadja el, akik mind ugyanazon egyedülálló elv különbözõ aspektusainak a megtestesülései. 4. Az abszolút , a legvégsõ realitás, az örök, idõtlen, forma, szín és jellemzõ nélküli igazság szinonímája.

BUDO - a harc útja (harcmûvészet)

BUGEI - harci készségek, a bushik harcmûvészetének régi elnevezése

BUSHIDO - a harcos útja (szigorú erkölcsi kódex)

C

CHI (csi) - 1. föld, szilárd anyag. 2. az öt elem (föld, fém, víz, fa, tûz) egyike Nem keverendõ a hasonló kiejtésû kínai chivel, ami japánul ki.

CHI KAI (csi kai) - 1. közel. 2. szemtõl szembe.

CHI MEI (csi mei) - az "egyetlen, halálos ütés", a budo-stílusok mindent eldöntõ ütése, amely az ellenfél teljes harcképtelenségét eredményezi.

CHIBURI (csiburi) - a vér eltávolítását szolgáló mozdulat az iaidoban.

CHIKA MA (csika ma) - kis távolság

CHIKARA (csikara) - erõkifejtés, erõ.

CHIKARA ODASU (csikara odaszu) - lágy vagy kiterjesztett erõ, nem fizikai erõ.

CHOKU (csoku) - váltott

CHOKU TSUKI (csoku cuki) - váltott kezes ütés. Az Aikijoban az az egyenes vonalú szúrás, amelynél az elsõ kéz "természetesen" fogja a jot.

CHOKUSEN (csokuszen) - Egyenes, egyenes vonalú.

CHOKUSEN IRIMI (csokuszen irimi) - egyenes vonalú, közvetlen belépés. Az irimi nage egyik változata, amelyben a tori teljesen az uke háta mögé kerül.

CHU (csú) - közép

CHUDAN (csúdan) - a test középsõ része (nyaktól az övig) Lásd még: gedan , jodan

CHUDAN KAMAE (csúdan kamáj) - "középsõ állás", középsõ tartás, amelyben a kard a középvonalban a test elõtt, iskolától függõen vízszintesen vagy majdnem vízszintesen áll. Általában a fegyveres technikák kiinduló helyzete.

CHUDAN TSUKI (csúdan cuki) - egyenes ütés, szúrás a testre, általában gyomorszájra vagy bordákra.

CHUKUGAN (csukugan) - szellemi ráhangolódás, belsõ felkészülés ill. koncentráció.

CHUSHIN (csúsin) - Középpont. Az Aikidoban fõleg a mozgás vagy egyensúly középpontja.

CHUSOKU (csuszoku) - talppárna; általában ezen történik a forgás. A karateban gyakran koshinak is hívják (nem azonos a csípõvel!), és a rúgófelületre utal.

D

DACHI(dacsi) - állás, pozíció. Csak szóösszetételekben használatos, pl. hanmi-handachi. Önálló szóként: tachi (pl. tachi waza)

DAIMYO(daimjó) - a középkori Japánban saját hadsereggel rendelkezo feudális földesúr, aki közvetlenül a shogun felügyelete alá tartozott.

DAISHO(daiso) - a szamurájok kardkészlete, amely a katanaból és wakizashiból állt.

DAITO(daitó) - kétkezes, 2 shakunál hosszabb kard, amit az övre akasztva, éllel lefelé viseltek.

DAITO-RYU JUJUTSU(daitó-rjú dzsudzsucu) - tradícionális japán harcmuvészet, amelynek eredete a középkorra tehteto. A Daito-ryu jujutsuból fejlesztette ki O-Sensei az Aikidot, miután kyoju dairi oklevelet kapott Sokakutól.

DAME(dame) - rossz, helytelen

DAN(dan) - mesterfokozatok, haladó, feketeöves fokozat. Az 1-10. dan a harcmûvészetekben való jártasság (emelkedõ) szintjét fejezi ki. A dan kanjija azt jelenti, hogy "sziklába vájt lépcsõ", ami arra utal, hogy ( a legfölsõ kivételével, amit manapság már nem adományoznak) minden egyes szint fölött újjabb, erõfeszítéssel elérendõ szint áll. A közhiedelemmel ellentétben nem minden dan -fokozat mesterfokozat. A shodan (1.dan) jelentése: kezdõ fokozat, és a haladó, komoly tanulmányok elkezdését fejezi ki. A Aikidoban az 1-3 danosokat a sempai, a 4-6. danosokat a sensei , míg a 7. dantól a shihan megszólítás illeti.

DE AI(de ai) - időzítés; a technika végrehajtásakor a helyes időzítés.

DEN(den) - a hagyomány átadása. Lásd még: kuden, sinden.

DENSHO(densó) - kéziratos tekercsek, amelyeken a hagyományt átörökítették.

DESHI(desi) - tanítvány

DO(dó) / régiesen: TO (tó) / MICHI (micsi) - út. 1. A szó jelentése nagyon mély, a kínai Tao és az indiai karma megfelelője. A szellemi fejlődés folyamata, melynek során valamilyen konkrét cselekvés folyamatos és tudatos ismétlésével a gyakorló egyre magasabb szintet ér el, és végső soron elérheti a satorit. 2. A harcművészetekben a jellem tökéletesítését célul kitűző harci rendszerek (vö. jutsu)

DOGI(dógí) - edzőruha. (Ua. mint a gi, keikogi)

DOHAI(dóhai) - 1. egyenrangúak. 2. a harcművészetekben azok az edzőtársak, akik ugyanakkor kezdtek el edzésre járni.

DOJO(dódzsó) - 1. Az Út gyakorlásának helye, ahol elérhető a satori (vö. do ) 2. a harművészetekben ez az edzőteremmel egyenlő. Belépéskor és távozáskor illik meghajolni a shomen irányába.

DOJO-CHO(dódzsó-csó) - a dojo vezetője. Az Aikikai Hombu-dojoban jelenleg (2003) Ueshiba Moriteru (az Alapító unokája) a dojo-cho

DOMO(dómo) - köszi (nem formális)

DOMO ARIGATO(dómo árigátó) - köszönöm (formális)

DOMO ARIGATO GOZAIMASHITA(dómo árigátó gozaimasta) - nagyon szépen köszönöm (nagyon formális). Általában olyan dolgonak a megköszönésére használatos, ami éppen most fejeződött be. Minden edzés végén, amikor meghajolunk, így köszönjük meg az edzést az instruktornak és edzőtársainknak.

DOMO ARIGATO GOZAIMASU(dómo árigátó gozaimaszu) - nagyon szépen köszönöm (nagyon formális). Annak a megköszönésére használatos, ami éppen most történik.

DOSA(dósza) - mozdulat. Lásd még : jumbi dosa

DOSHU(dósu) - Az Út vezetője; az iskola vagy egy csoport vezetője. Az Aikido ban az első doshu O-Sensei volt, őt fia , Ueshiba Kissomaru követte. Jelenleg O-sensei unokája, Ueshiba Moriteru az Aikido doshuja.

DOZO(dózo) - kérem. A technika bemutatása után mondja az instruktor, ezzel szólítja fel a budokakat a gyakorlásra.

E

EMPI (empi) - / HIJI (hidzsi) - könyök

EMPI UCHI (empi ucsi)HIJI (hidzsi ucsi) - könyökütés

EMPI WAZA (empi waza) - könyöktechnika

EN NO IRIMI (en no irimi) - körkörös belépés

ENTEN JIZUI (enten dzsizui) - mozgás és forgás szabadon

ERI (eri) - hajtóka, gallér

ERI DORI (eri dori) - kabát gallér megfogása

F

FU ANTEI - (fu antei) - egyensúlyvesztés

FUDO - mozdulatlan, szilárd

FUDO-DACHI - (fudó dacsi) szilárd állás, alapállás, készenléti állás, küzdõ állás. lásd még fudo-tachi

FUDO MYO - (fudó-mjó) - a buddhista tan védõistene, aki egyik kezében a buddhista tan ellenségeit elpusztító kardot tartja, míg a másikban egy kötelet, amellyel megszabadítja az érzõ lényeket a káprázat poklától. A kard és a kötél a bölcsesség és a könyörület jelképe, melyekkel a fudo shin állapotában lévõ elme rendelkezik

FU NO SHISEI - (fudó no siszei) - Mozdulatlan testhelyzet. Nem merev testtartás, de gyakorlója nem billenthetõ ki egyensúlyából

FUDO-SHIN (fudó sin) mozdíthatatlan elme, rendíthetetlen szellem. A teljes belsõ nyugalom állapota. Lásd még : Fudo-myo

FUDO-TACHI - készenléti állás

FUJI - (fudzsi) - szent, örökkévaló. A Fujiyama jelentése szent hegy

FUKUKOSHO - (fukukosó) - gyomorszáj

FUMA KAININ - (fuma kainin) - tengeri ninja, kalóz

FUNAKOGI - (funakogi) - evezés (gyakorlat)

FUNDOSHI - (fundósi) - 1. a szamuráj alsóruhája, 2. ágyékkötõ

FURI KABURI - (furi kaburi) - kardemelõ mozdulat. Megtalálható pl. az ikkyo, az irimi nage és a shiho nage technikákban.

FURI KUMI - (furi kumi) - Aikijo technika: a jo egyik vége, mint tengely körüli forgatása

FURI TAMA - (furi tama) - belélgezés után a két összefogott kéz seika tanden elõtti gyors rezegtetése. Ilyenkor a haraban összegyûlt ki szétterjed a testben. Aikido edzések bemelegítõ / elõkészítõ gyakorlatai között szerepel.

FUTA-ASHI-TACHI - (futa asi dacsi) kétlábas állás

FUTARIGAKE - (futarigake) két ember elleni védekezés.

G

GEDAN - a test alsó része (az övtõl lefelé)

GERI - rúgás

GI - ruha

GOKYO (ude nobashi) - ötödik tanítás

GURUMA - kör

GYAKU - fordított, ellentétes

GYAKUHANMI - fordított oldalú felállás

GYAKUHANMI KATATEDORI - ellentétes oldali csukló fogása

H

HAJIME - rajta!

HAKAMA - hagyományos japán nadrágszoknya

HANMI (hammi) - féloldalas állás hanmihantachi

HANMIHANTACHI WAZA - felemás helyzetben végzett technikák (az uke állásban a tori zahoban)

HIDARI - bal

HIJI - könyök

HIJIDORI -könyökfogás

HIJIKIMEOSAE - egyenes könyök feszités

HINAJÁNA - vagy théraváda nem sokkal Sákjamuni Buddha halála után, követõibõl egy konzervatív és egy haladó szellemû irányzat jött létre : a hinajána (kissebb jármû) vagy théraváda a passzív irányzat, amely a hitre és az elõírásokra összpontosít, túlnyomó részt Sri Lankán és Dél-Koreában terjedt el.

I

IKKYO (UDE OSAE) - elsõ tanítás (kar leszorítás)

IRIMI - belépés

IRIMI NAGE - belépõ dobás

J

JAME -állj!

JIME - rajta!

JITSU  - mûvészet

JIYU WAZA - lágy technikák, folyamatos tárnadások elleni .védekezés

JO - középhosszú fa bot (128 cm)

JO TAIJUTSU - a jo fogása által végrehajtott támadás

JODAN- a test felsõ része(nyaktól felfelé)

JODANTSUKI - egyenes ütés fejre

JUJI - kereszt

JUJIGARAMI  - karlakat; 'keresztezett kar dobás'

K

KAITEN - forgatás, forgás

KAMAE - helyzet, állás

KAMI - szellem; istenség

KAMIZA - szentély

KANSETSU WAZA - feszítések technikája

KARMA (szanszkrit) - a szó eredeti jelentése "tett, cselekvés"; a buddhizmus a tudati, szóbeli és fizikai cselekedeteket érti alatta. Minden cselekedetnek, jónak, rossznak van egy latens (lappangó, rejtett) hatása az illetõ lény életére. A karmikus kauzalitás (okság) törvénye a létezés három szakaszában, a múltban, a jelenben és a jövõben érvényesül.

KIAI - hagyományos japán kiáltás támadáskor 

KIMONO - hagyományos japán viselet, a keiko gi felsõre

KIRIOTOSHI - lerántás 

KOHAI - az útra késõbb lépõ személy, fiatalabb, tapasztalatlanabb ember

KOKYU - légzés 

KOKYUHO- légzéssel való irányítás

KOKYUHO - légzéssel való irányítás

KOKYUNAGE - légzõdobás

KOSHI - derék, (karatéban: a talp elülsõ, párnás része)

KOSHINAGE - csípõdobás

KOTEGAESHI- csukló kifordítás

KUBI - nyak

KUBISHIME - fojtás

KUMITE - párharc

KYU - tanuló fokozat

L

M

MA-AI - harmonikus távolság

MAE - elõre, elülsõ

MAE UKEMI - gurulás elõre

MAE-GERI - egyenes rúgás elõre

MAHÁJÁNA - a nagyobb jármû, vagyis a buddhizmus haladóbb szellemû irányzata. Az aktív ösvény, amelyben kiemelkedõ szerepet játszik az egyetemes szeretet eszméje és az emberiség megváltásáért tett erõfeszítés. Elsõsorban Kínában, Tibetben és Japánban virágzott.

MAWASHI - köríves, elforgásos vagy köríves mozgást alkalmazó technika 

N

NAGE - dobás

NAGE WAZA - dobás technikák

NAMIJUJISHIME - kereszt fojtás

NAMU AMIDA BUCU - Dicsõség Amida Buddhának, hat karakterrel írják : Na-mu-A-mi-da-Bucu

NE - talaj, föld

O

O - mély és távol, kinyújtott, nagy

OBI -öv

OI  - kitörés, olyan technika, amit az ellenfél felé mozogva hajtunk végre

OMOTE - elülsõ oldal

OSAE WAZA - leszorítás technika

R

RANDORI - szabad, gyakorló küzdelem (bíró nélkül)

RYO - kettõs

RYU - iskola

RYUHEN - "mozgó sárkány" állás, elõkészületi technika Kumite-hez

RYUTOU-KEN - "sárkányfej" ököltartás
 

S

SAKOTSU - kulcscsont

SAKYAMUNI (Sákjamuni) - A buddhizmus alapítójának egyik neve. A Sákja (Sakya) törzsbeli Sziddhárta Gótamának (Gautama Siddhartha) herceg az észak-indiai Lumbiniben, nem messze a mai Nepál határától, I. e. 566-ban vagy 563-ban született, és 80 évig élt. A történelmi Buddhát Sákjamuni Buddhának nevezik, megkülönböztetésül a számtalan transzcendens buddhától, akik ugyanannak a buddha-princípiumnak a megjelenései.

SAKU - hosszmérték, 30,303 cm , 10 szun

SEIKEN - normál ököltartás

SEIZA - japán ülés, Leülni!

SEMPAI - Az útra elõbb lépett személy, idõsebb, tapasztaltabb ember, magasabb rangú

SENSEI - tanár, tanítómester

SHOMEN - 1. az elõdök szellemei, 2. a fej elülsõ része

SHOTEI - tenyérsarok, tenyérsarokkal mért ütés

SHOTEI-OROSHI-UKE - tenyérsarok ejtett blokk

SHOTEI-OSHI - tenyérsarok ütés

SHOTEI-SHITA-UKE - tenyérsarok blokk felülrõl

SHOTEI-SOTOGAWA-UKE - tenyérsarok blokk kívülrõl

SHOTEI-UE-UKE- tenyérsarok blokk alulról

SHOTEI-UKE - tenyérsarok blokk

SHOTEI-ZUKE - csípõgyakorlat

SHUMOKU-TACHI vagy Toboku-tachi - T-alakú állás

SHUTO - tenyérél (lásd Tegatana )

SOKO-ASHI - talpív

SOKO-ASHI-UKE - talpív blokk

SO-OU-MA-AI - egy lépés távolság az ellenféltõl; a Kumite során az a legkisebb távolság, ameddig a helyzet uralható (lásd Ma-ai )

SOTO - külsõ kívülrõl, olyan technika, ami kívülrõl irányul a test közepe felé

SOTO-GEDAN-BARAI - alsó testfél seprése kívülrõl

SOTO-HACHIJI-TACHI - külsõ 8-as alakú állás

SOTO-UCHI - kívülrõl jövõ ütés, külsõ ütés

SOTO-UKE - blokk kívülrõl befelé

SOTO ZEN (szótó) - a rinzai mellett a másik alapvetõ zen iskola. Dógen alapította, és ebben az iskolában az ülõ meditációt, a sikantazát részesítik elõnyben, míg a rinzai iskolában a kóanokon történõ meditációt tanítják.

SZANSZKRIT (szanszkrit) - óindiai vallási-filozófiai iratok nyelve (holt nyelv).

SZÚTRA (szútra) szanszkrit - szó szerint "vezérfonal". Sákjamuni beszédei. A hagyomány Ánandáig , Buddha egyik tanítványáig vezeti vissza keletkezésüket, akirõl azt tartják, hogy megjegyezte Sákjamuni összes beszédeit, és halála után elmondta azokat. A szútrák prózában írt szövegek, amelyek mindig az "Így hallottam..." szavakkal kezdõdnek. Egyes szövegekhez dalok (gaták) is tartoznak.

TACHI - állás

TAMESHIWARI - a törés mûvészete; a test különbözõ részeinek - a könyök, kéz, fej vagy láb- felhasználása fa, cserép, tégla, kõ stb. törésére

TEGATANA - kézkard; tenyérél vagy "késkéz"; olyan technika, mely során a nyitott tenyér külsõ peremét használjuk

TEGATANA-JUJI-UKE - tenyérél X-blokk

TEGATANA-KAKE - tenyérél horog

TEGATANA-NAKA-UCHI - tenyérél csapás test elõtt (belülrõl)

TEGATANA-SAKOTSU-UCHI - tenyérél csapás a kulcscsontra

TEGATANA-SAKOTSU-UNHIKOMI - tenyéréi ütés (lökõütés) kulcscsontra

TEGATANA-UCHI - tenyérél csapás

TEGATANA-UKE - tenyérél blokk

TEGATANA-URE-KAKE-UE-TSUKI - tenyérél hátsó horog - felsõ ütés

TETSUGETA - vaspapucs

TETTSUI - vaskalapács ököl

TETTSUI-UCHI - vaskalapács ökölütés

TOBACCO-GERI - cigaretta kirúgása valakinek a szájából, edzõgyakorlat során

TOBI-ASHIGATANA-GERI - ugró rúgás, a talpél használatával

TOBOKU-TACHI vagy Shumoku-tachi - T-alakú állás

TOHO - kardhegy kéztartás

TSUKI - ütés, lökõütés

TSURU-ASHI-TACHI - daruállás

TORI , dori - 1. fogás, 2. a technikát végrehajtó fél

UCHI -ütés, csapás

UE -felsõ, felülrõl, felfelé mozgásos technika

UKE - blokk, Aikidoban: a támadó, esõ fél

URA -hát; hátsó oldal, fordított 

URAKEN - ökölhát

URAKEN-HIZO-UCHI - ökölhát ütés a lépre

URAKEN-SAYU-UCHI - ökölhát egy-kettõ ütés

URAKEN-SHOMEN-UCHI - ökölhát ütés szembõl

USHIRO - hátsó, hátra

USHIRO-GERI - hátsó rúgás

W

WADO-RYU - A négy legnagyobb japán karate irányzat egyike, amelyet HIRONORI OTSUKA (1892-1982) hozott létre a FUNAKOSHI karetéjából kifejlesztett WADOKAIból.
A WADO-RYU a mai SHOTOKAN és KYOKUSHINKAI stílusoknál jóval rugalmasabb és mozgékonyabb rendszer: többféle elmozdulást( elhajlás, ellépés), lerántást, söprést, dobást és ellépéssel és testcsavarással egybekötött védést tartalmaz. Ez a stílus egyértelmûen közelebb áll a valós harchoz, mint más karatestílusok : viszonylag nagy szerepet tulajdonít a megfelelõ távolságtartásnak és idõzítésnek, amelyek a gyõzelemhez vezetõ út helyes módszerei. OTSUKA szerint a legjobb védekezés a támadás, amelyet a kínai hagyományok alapján folyamatos mozgással hajtanak végre.

WAZA - technika, tett, cselekvés, tevékenység, mûvészet és bölcsesség, metódus

Y

YOKO - oldal, oldalsó

YOKO-GERI - oldalrúgás

YOKO-GERI-AGE - felfelé tartó oldalrúgás

YOKO-TOBI-GERI - oldalrúgás ugrásból

YOKO-UKE - blokk belülrõl

YUDO-MA-AI - másfél lépés távolság (ellenfelunktõl)

Z

ZEN - a zenna szó rövidítése, amely a kínai csanna ( röviden csan ) japán átírása, amely viszont a szanszkrit dhjána szóból származik, jelentése a tudat koncentrációja. Valódi, mélységes csend. Tárgy nélküli meditáció. Visszatérés a tiszta , eredeti tudathoz.

ZENKUTSU - elõre, elõrefelé

ZENKUTSU-HIJI-UCHI- elõre irányuló könyökütés

ZENKUTSU-TACHI - elülsõ lábas állás, elõrelépõ állás

ZORI - papucs